Köszönet a SpiritHub-nak, a QVT Dry Gin itthoni forgalmazójának a cikk elkészülésében nyújtott segítségéért!

Egy gin történetét olvasni néha olyan, mintha egy kalandregénybe merülne el az ember. Nem valószínű ugyanis, hogy sokan elmondhatják magukról, hogy a Himaláját is érintve, Darjeelingből indulva 81 maratonnyi távot futottak le, vagy azt, hogy a Zambezi folyót végigkajakozták forrásától a torkolatáig. Justin Matterson, miután megérkezett Afrikába a 90-es évek vége felé, gyakran találta magát olyan helyzetben, ahol nem volt kijárt ösvény, amit követhetett volna – nemzeti parkok szafari központjainak létrehozásán dolgozott és az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt biztonsági szektor reformokban vett részt. Mindeközben Anna Matterson egy ausztráliai hátizsákos túrán érzett rá az ismeretlen felfedezésének izgalmára. A Francia- és Spanyolországba tett rövid kitérő után ő is Afrikában találta meg a helyét és a WHO zambiai központjában kezdett el dolgozni.  Munkái és kíváncsisága Zambia, Kenya, Uganda és Szudán felé is elvitték és itt alapított családot párjával. A majd 20 évnyi, sokszor háborús vagy épp abból felépülő zónákat is magába foglaló út azonban egy ponton újabb kérdés elé állította a kalandorokat: hol telepednének le, hol eresztenének gyökeret legszívesebben?

A válasz már a svájci Genfben találta meg a QVT megálmodóit és a megoldás Franciaország méltán híres régiója, Provence lett. Ugyancsak itt találkoztak azzal a furcsasággal, hogy minden gin és vodka importból származott és sehol nem leltek a környéken családi vagy kézműves lepárlót. Adta magát a megoldás és a következő 5 év kihívássokkal teli időszaka alatt megszületett a QVT. A nevét a lepárlónak is helyet adó település, Contignac irányítószámáról kapta, ugyanis a 83 franciául quatre-vingt trois, rövidítve QVT. Külön érdekesség, hogy a név szó szerinti fordítása 4-20-3 lenne, mivel a francia nyelv a 83-at a máshol megszokottól eltérően a következő logika szerint jelöli: 4x20+3.

A régió a római korban kapta a nevét, amikor Provincia Romana, azaz egyszerűen "római provincia" néven ismerték. Ezt végül Provincia-ra (tartomány) rövidítették, és ahogy a nyelv a latinról a (kb. 350.000 ember által beszélt) provençal dialektussá változott, úgy alakult ki a ma is ismert Provence elnevezés. A QVT központjának szívét egy 600 literes Christian CARL lepárló adja, amely a kiszámítható, ám mégis kedves Alembic nevet kapta, ami a kémiához, az alkímiához és a lepárláshoz szorosan kapcsolódó fogalmat takar. Az alembic szót az ókori görög ambix (ἄμβιξ) szóból fordították le és lepárló edényt, lombikot jelent, de ugyanezen néven ismert a göreb teteje/kalapja is. Ez utóbbi egy nyelvújításból ránk maradt szóalkotás a görbe szó két utolsó betűjének megcserélésével, a lombik hosszú, görbült csöve alapján. A QVT gin tényleg a lepárlómester jelenlétében készül. A 6-7 órás folyamat közben ugyanis Justin végig ott van és szerinte a krikett nézéshez hasonlóan (amire azért marad ideje a lepárlás felügyelete mellett) ez a világ legrelaxálóbb tevékenysége.

Justin és Anna szívesen mesélnek bárkinek, aki arra jár a QVT megszületéséről, de kedvenc történetük mégis az, amikor az épület felújításán dolgozó egyik segítőjüknek köszönetképp egy üveg gint adtak. Az illető ekkor nagyon meglepődött, ugyanis egészen addig azt hitte, hogy farmernadrágokat fognak ott gyártani – a le gin és a le jean szavak, két született francia szájából úgy tűnik nagyon hasonlóan hangozhattak.

A QVT gin finom borókás illattal indít és a fűszeres jegyek dominálnak az illatában, némi citrusos édességgel kiegészítve. Ízében is a fűszerek kavalkádja az, amivel elsőként találkozhatunk, miközben egy nagyon selymes, kissé karamelles és kiegyensúlyozott élménnyel gazdagodunk. Ez azért is nagy teljesítmény, ugyanis a levendula és a rozmaring – népszerűségük mellett – hírhedten nehezen kezelhető alapanyag és könnyedén felborítja az addigi kompozíciót, elnyomva a többi fűszer ízét. A kísérletező kedvűeket a QVT sem hagy minket koktélok nélkül, legyen szó egy eperrel/málnával rózsaszínné varázsolt G&T-ról, vagy klasszikus Tom Collinsról, de szintén jó szívvel javasolt az egy kis Contreau-val tovább gondolt Margatini (Gin Margarita) is és ott kell, hogy legyen a listán a helyben készített Le Bessillon koktél, amibe QVT gin, citromlé, rozmaring szirup, körte püré ( a gyümölcsöt citromlé, vanília, méz és egy csipet fahéj is ízesíti) valamint bodzalikőr kerül. Kísérletezzünk bátran, ha szeretnénk megismerni a QVT gin különböző arcait! És miért is ne akarnánk, hiszen a kalandokhoz nem szükséges, hogy poros kilométerek százait hagyjuk magunk után, sokszor elég egy kis játék az összetevőkkel és máris járatlan, ám mégis csalogató ösvényre léphetünk.

Képek forrása: qvtdistillery.com, craftginclub.co.uk, thegrocer.co.uk