Három barát története és egy olyan ausztrál kifejezés, amit a magunk módján mi is ismerünk: Never Never, vagyis az Isten háta mögött. A szinte lakatlan, peremvidéknek vagy háttérországnak is nevezett terület (Never-Never Land/Country) Ausztrália Queensland régiójának északi és nyugati részét jelöli, habár a konkrét szóhasználat már sokkal korábban is megjelent. A 'never never' a gyermekkor és a gyermeki létben, gondolkodásban ragadás, valamint az eszképizmus – a valóságból való kilépés, menekülés – metaforájaként az 1904-ben színpadra vitt „Pán Péter, avagy a fiú, aki sosem nőtt fel” című színdarabból ered. Sir James Matthew Barrie drámája a „the Never Never Land - Sohaország” világában játszódik, ami az irodalmi szóhasználatban egyaránt jelenthet egy elhagyatott, gyéren lakott, egzotikus, ideális valamint kitalált, sosem létezett világot.

George Georgiadis, Sean Baxter, és Tim Boast, a Never Never alapítói nyolc hónapnyi csiszolás és kísérletezés után, 2017-ben készültek el a Triple Juniper Gin receptjével, ami sorrendben a 33. próbálkozásuk volt és ami minden későbbi Never Never párlatnak is az alapját képezte. A „háromszoros” mennyiséget és a nevet az elkészítés folyamata rejti. Az Észak-Macedóniából származó borókát először 24 óráig áztatják/macerálják az alapszeszben, majd kisüsti (pot-distillation) lepárlással folytatódik a folyamat és végül egy gőz-desztilláció (vapour-distillation) zárja le. A borókabogyó jól ismert ízét minden egyes lépés egyre koncentráltabbá teszi és a modern megoldások így kapcsolódnak a gin klasszikus, fenyős, enyhén édes karakteréhez. A szerény, 16 négyzetméteres garázsból indult lepárló pár év alatt komoly hírnévre tett szert és ha rápillantunk az üvegen levő címkére, akkor az ott látható dombos, völgyes táj egy olyan fantáziát és célt képvisel, amire az alapítók a kezdetektől fogva törekedtek. 2020-ra ugyanis a lepárlót, egy vendéglátó központtal kiegészítve a kontinens déli részén fekvő McLaren völgybe költöztették, és itt, a címkéhez szinte mindenben hasonlító tájban találta meg igazi otthonát a Never Never szellemisége és párlatai.

És hogy magamat idézzem egy rövid bekezdés erejéig, felidézem a 2022-es londoni Junipalooza látogatásom idevágó részét: „A sort az ausztráliai Never Never zárta – viszonylag fiatal lepárlónak számítanak, de máris a régió legtöbb díjat elnyerő ginek készítőiként jogosan lehetnek büszkék arra, hogy mindezt 4 év alatt sikerült elérniük. George Georgiadis vérbeli házigazda, akinek könnyen lehet, hogy borókapárlat csörög az ereiben – a kísérletező kedvű alapító méltán büszke arra a 3 ginre, amit magukkal hoztak. A „sima” Triple Juniper ginjük a nevéhez hűen egy boróka hangsúlyos alkotás, a navy strength Juniper Freak igazi mestermű, a bor és gin összeházasításához (és a Bloody Shirazhoz) hasonlítható Ginache pedig az egyik legfinomabb gin, amit a rendezvényen kóstoltam. Talán nem csoda, hogy az egy lepárló, egy gin vásárlási elvem itt – érthető módon – érvénytelenítve lett.”

Ízében valóban nomen est omen: a Triple Juniper illatában kiváló érzékkel hozza azt a fenyős, gyantás boróka ízt, amiért egyre többen rajonganak a világon. Kóstoláskor ezt egy finom citrusos íz kíséri, amit itt már a boróka édessége és fás ízjegyek fonnak körbe. Meglepő módon a bors a háttérben marad és a párlat lenyelése után néhány másodperccel bukkan fel egy kellemesen melegítő érzés kíséretében. Koktélok terén biztosan nem hagynám ki a lehetőséget, hogy a G&T-ban kipróbáljam, de a Never Never Negroni és a barackos, pezsgős Bellini koktél is megfontolandó. Az útnak – egy időre – itt vége szakad, de az ausztrál vadonban, úgy tűnik igazi kincsek rejtőznek. A Never Never Triple Juniper Gin pedig egy közülük.

Képek forrása: neverneverdistilling.com.au, boothby.au.com, drinksadventures.au.com, glamadelaide.com.au