Az érlelt ginek történetében a múlt, a kísérletezés és a gin-reneszánsz – 2006-tól napjainkig tartó – hatása egyaránt megjelenik. Sokak számára örömteli, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a stílus és ez nem is csoda, mert egyfajta hídként is funkcionál a brandy (borpárlat), whisk(e)y és rum kedvelők körében. A mai hordó elődjét, egy fából készült, hengeres alakú, vízálló, tároló és szállítóeszközt i.e. 350 körül az észak-európai kelta törzsek használtak elsőként, de emellett római kori ásatásokon is találtak hihetetlenül jó állapotban megmaradt hordókat, pl. a franciaországi Reims környékén. A ginek hordós érlelése új hullámos iránynak tűnhet, azonban az első ginek megjelenésekor is szerepet kapott már, sőt, a legelső ginek mind rendelkeztek némi hordós érleléssel és színezéssel.

A 18. században a szeszes italokat, gyakran szükségből, fahordókban tárolták és szállították. A lepárlók és a kereskedők azt a fajta hordót használták, ami épp a rendelkezésükre állt vagy beszerezhető volt és az ebben tárolt vagy szállított alkoholos párlatok, így a gin sokszor heteket, hónapokat is eltöltöttek benne. Azonban az ilyen módon nyert ízek és ízjegyek ekkor ugyan még a tárolás melléktermékei voltak. Pont ezért nem is okoztak feltűnést, hanem természetes módon részét képezték az akkoriban készített és árult ginek ízének, valamint kissé sárgás színének. A kor ginjeinek színére és ízére a legnagyobb hatással az 1861-es palackozásról szóló brit törvény volt, ami lehetővé tette, hogy a lepárlók palackban értékesíthessék termékeiket. Persze a hordók használata ezzel nem szűnt meg, de alapjaiban írta át az ezután jövő időszak ginjeinek jellegét.

Úttörők és kísérletek

A mai hordóérlelt ginek mögött már szándékosság, tervezés és kísérletezés áll. A hordók anyagát, eredetét is aszerint választják ki, hogy milyen aromákat és ízjelleget szeretnének kapni általa a készítők. A teljességhez viszont az is hozzá tartozik, hogy hordó deszkákat (barrel staves) és forgácsot, fadarabkákat (wood chip) is használnak néha. Az érlelt gineket a lepárlás után fahordókban tárolják, hogy átvegyék a fa – leggyakoribb a tölgyfa – és ha ez az cél, a korábban a hordóban tárolt bor vagy szeszes ital (például whisky, Bourbon, vörösbor vagy borok, például portói, sherry és madeira) ízét és karakterét. Ha pedig különlegességre vágyunk, a Hernö lepárló borókafából készült hordóban érlelt ginnel lepte meg a gin-rajongókat jó pár éve.

A hordóban érlelés ötlete az újhullámos palettán 2008 körül bukkant fel és hárman is kísérletezni kezdtek vele. A Citadelle Reserve Gin megalkotása a Cognac Ferrand elnökének Alexandre Gabrielnek a fejéből pattant ki, miközben a Citadelle elődjének 18. századi történetét kutatta egy dunkerque-i levéltárban. Felfedezte, hogy az akkor készített gint, vagyis pontosan genièvre -t, hiába volt lepárlói engedélyük, az országban tilos volt eladniuk. A brandy piacot féltő kereskedelmi kamara megtiltotta, így hát – uralkodói parancsra! – hordóban csempészték be Anglia területére. Ha pedig hordóban állt a gin, akkor az hatással is volt rá, vagyis egy igazán ősi gin receptjének megalkotásához fahordó kell. A családi kísérletből végül egy tökéletesített recept lett, ahol öt féle fából (akác, eperfa, cseresznye, gesztenye, francia tölgy) készített hordóban pihent 5 hónapot a Citadelle 3 összetevővel tovább gazdagított alapginje és ezután egy tölgyhordóban is töltött még egy kis időt, mire elkészült a nagy mű.

Ugyanebben az évben, az Egyesült Államokban két lepárló is hasonló kísérletekbe fogott.  Tad Seestedt az oregoni Ransom Spirits lepárlómestere és David Wondrich koktél-történész, bartender a korai Old Tom ginek eredetét kutatta. Ez a gin típus édeskésebb volt és akkoriban általánosabbnak számított, mint a mai legelterjedtebb London Dry típus. A 150 évvel ezelőtt az Egyesült Államokba eljutó hordókban a párlat komolyabb mennyiségű időt töltött és ez persze az ízén is érezhető volt. Hasonló vonalon gondolkodott a hordóérlelt ginekről Davorin Kuchan a kaliforniai Old World Spirits tulajdonosa. A Horvátországból származó lepárlómester visszaemlékezett, hogy gyerekkorában a családi lepárlójuk nem engedhetett meg magának rozsdamentes acél tárolót, így hordókat és fából készült tárolókat használtak – így hát ő is két féle tölgyfával kezdett kísérletezni (limousin, nevers). Az így elkészült érlelt gint természetes átmenetnek tartja a lepárlójában készült brandyk és a gin között, a fát pedig olyan alapanyagnak, ami szinte ugyanolyan összetevő, mint a növények és fűszerek, amikből a párlat készül.

Magyar példa is van

Itthon az Első Magyar Gin Manufaktúra vagyis az Opera Gin az egyetlen jelenleg, akik érlelt ginekben is gondolkodnak. Az első tétel 2020-ban került forgalomba, ez volt a „fekete” Opera Limited Edition Barreled Gin in Tokaji Aszú Casks. Ezt követte még több is, a „zöld” Opera Barrel Aged Gin – The Winery Collection – Balassa István („Villő” aszú), a „bordó” Opera Barrel Aged Gin – The Winery Collection – Bott Frigyes (Pinot Noir hordó), és a „fehér” Opera Barrel Aged Gin – The Winery Collection – Kovács Nimród Battonage Chardonnay. Ezen rövid lista mellett egy másik írásban részletesebben is kifejtettem már az Opera érlelt ginjeinek történetét.

Hordó típusok és ízjellegek

Minden ízlés kérdése, tartja a mondás és nincs ez másképp a ginek tekintetében sem. Az alábbi felsorolás útmutató kíván lenni, de egyéni eltérések természetesen előfordulhatnak annak tekintetében, hogy egy hordóérlelt ginben milyen ízekkel találkozunk.

• Bourbon hordó: Vanília, méz, enyhe fűszeresség és enyhe édesség jellemzi.
• Szeszesített boros hordó (Fortified Wine): A portói hordó lekváros, édes piros gyümölcsös, vörös szőlős, vaníliás és fás-fűszeres jegyeket, a sherry hordó (pl. Pedro Ximénez) karakteres édességet, mézes, aszalt gyümölcsös, enyhe vaníliás, diófélékre és fűszerességre jellemző ízt kölcsönöz.
• Új amerikai tölgyfa hordó (New American Oak Barrel): Vaniliás, lágy karamelles és édes jegyek.
• Új európai tölgyfa hordó (New European Oak Barrel): Fás tanninok, száraz és meleg fűszeres és vaníliás jegyek.
• Vörösboros hordó: Szintén fás tanninok emellett cseresznyés, aszalt gyümölcsös, fűszeres és lágy, édes jegyek.
• Whisk(e)y hordó: Stílustól (pl. skót, ír, rozs) és hordótól függően (francia vagy amerikai tölgy a leggyakoribb) változhat, a malátás, tőzeges, füstös jegyektől a fás, vaníliás jegyekig.

Mindezek mellett felfedezhetünk juharszirupos, sült narancsos és karamellizált gyümölcsös jegyeket is, az érlelés a párlat citrusos jegyeit visszább fogja, de a virágosakat felerősíti és az illata is egy fás, édeskés irányba tolódik el legtöbbször.

Az érlelt ginek különféle elnevezései, egy példával

Sokféle elnevezés, ami mégis mind ugyanazt takarja. Az érlelt ginek nevei között vannak máshonnan átvett elnevezések (reposado – pihentetett, a tequilák egyik típusa), archaikus kifejezések, vagy épp az gint érintő szabályozások körüli óvatoskodásból fakadó változatok. Aaron Knoll 2015-ben még arról írt, hogy az Egyesült Államokban a törvények egyelőre nem engedik meg az érlelés időtartamának feltűntetését a palackokon, azonban ez a helyzet 2020-ban szerencsére megváltozott és engedélyezve lett. A lepárlók még nem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget, de idővel érdekes alstílusok és ízlésbeli preferenciák alakulhatnak ki az érlelés hossza alapján is.

• Aged Gin – Elephant Aged Gin
• Antique Gin - Archaikus kifejezés az érlelt ginekre – Waterloo Antique Gin
• Barreled Gin – Koval Barreled Gin
• Barrel Aged Gin - Opera The Winery Collection – Kovács Nimród
• Barrel Reserve – ARC Barrel Reserve Gin
• Barrel Rested – Bluebird Barrel Rested American Gin
• Barrel Finished – Bluecoat Barrel Finished Dry Gin
• Cask Gin (PX, Port) – Greensand Ridge PX Cask Gin
• Cask Aged – Harahorn Cask Aged Gin
• Cask Finish(ed) – Broken Bones Old Tom Cask Finish
• Gently Rested – Hayman’s Gently Rested Gin
• Matured – LBD #projectQUERCUSACER
• Oak Aged – Henstone Rosé Gin
• Oak Wooded – Unit43 Oak Wooded Gin
• Reposado – St. George Dry Rye Reposado Gin
• Yellow/Golden Gin - Archaikus kifejezés a hordóban érlelt ginekre és habár a kanárisárga szín több, hordót amúgy sosem látott ginnél is előfordulhat (pl. az olasz Spirit of Garda Lake Yellow Gin, a kanadai Ungava Gin, vagy a svájci Nginious! Colours - Yellow gin) és a nevében is megjelenhet, attól még nem képez külön kategóriát, mivel a szín a fűszerek, vagy színezőanyag eredménye csupán.

Képek forrása: kirkwooddistillery.co.uk, tluxe-aws.hmgcdn.com, collectivespirits.co.uk, igenyesferfi.hu, nicholsonspubs.co.uk, craftginclub.co.uk